A Pillangófa

A pillangófa

A kis vadcseresznye igazán véletlenül, afféle talált gyerekként" került az erdbe.

Élete kezdetén, egy öreg gyümölcsfa alatt lelt rá a nagy étvágyú seregély. A fben szanaszéjjel hever, utolsó, elfonnyadt szemek közül csippentette fel a csrébe, s röpült vele a magas égbe, majd leszállt az erdnek egy bokros részén, hogy avatatlan szemek ell rejtve, nyugodtan csemegézhessen belle. Csipegette, vagdosta a csrével, majd amikor már nem talált rajta ennivalót, otthagyta és továbbállt.

A következ napokban a júniusi es alaposan megáztatta a talajt, s az immár lecsupaszított magocska beágyazódott az erd földjébe. Telt, múlt az id, s a borsónyi kis mag megrepedt, apró hajszálgyökerei maguknak utat keresve fúródtak a porhanyós talajba. A gyökerek lefelé törekedtek, mintha látogatást akarnának tenni az anyaföld mélyében, a vékonyka zöld szár pedig fölfelé, a világosság felé húzódzkodott. Eleinte vaskosabbak voltak nála még a gaz, s az erdei gyomok szárai is, azután lassan megersödött. Törzse elbb hajlékony botocskához, majd seprnyélhez vált hasonlatossá, késbb gyermekkar vastagságúra hízott. Sudár, egyenes tartása lett...

Dettagli