Apától szuletek. Kettéhasítom a fejét." Ezekkel a drámai mondatokkal indul a regény, Pallasz Athéné mítoszának modern újraértelmezése. A helyszín ezúttal nem az ókori Olimposz hegye, hanem egy svéd kisváros, ahol a tizenkét éves Anna apját mentautó szállítja be a pszichiátriára. A kislányt elbb egy kedves szomszéd fogadja be, majd egy punkosdista nevelcsaládhoz kerul, ahol furábbnál furább rokonokról gondoskodik, és általános meglepetést okoz azzal, hogy gorogul szólal meg. Az apja utáni vágyakozás azonban lassan felrli az erejét, és mély depresszióba esik.
Néhány évvel késbb Anna már maga is egy mentális betegeket befogadó kórház lakója. Tud segíteni, hogy meghaljak?" kérdezi az orvostól. Hamarosan világossá válik, hogy a kislány egyetlen lehetségét a gyógyulásra az jelentené, ha újra találkozhatna az apjával. A kérdés csak az, vajon életben lesznek-e még akkor?
A hallgatag lány és a kulonos, lelki beteg apa motívumai ismersek lehetnek Knausgard magyar nyelven megjelent elz konyve, az Isten hozott Amerikában lapjairól. Ez a kisregény azonban még filmszerbben ábrázolja az eseményeket. Megrázó elbeszélés és szenvedélyes konyorgés az érzelmi kozelségért, egyszerre szívfájdító és meghatóan gyonyor.
LINDA BOSTRÖM KNAUSGÅRD (1972) svéd író és kolt. Magyarul elsként az Isten hozott Amerikában cím mve jelent meg, amelyet hazájában a legrangosabb irodalmi díjra, az August-díjra jeloltek. A Helios-katasztrófa az els mve; a kisregénnyel elnyerte a svéd író- és koltn, Mare Kandre emlékére alapított díjat.