Magyar Királyság, ezerhatszáznyolcvanas évek. A három részre szakadt ország nagy részét a torok tartja megszállás alatt, a magyar királyi címet bitorló Habsburg Lipót birodalma tartományává akarja alacsonyítani a nemzetet, Apafi Mihály Erdélyi Fejedelemsége teljes mértékben a Portától fugg, nem tud, és talán nem is akar a magyar fuggetlenségi harc élére állni.
A császári végvárakból elbocsátott vitézek, a vad és zabolátlan hajdúk, az udvar kegyébl kiesett, birtokukat vesztett nemesek, az uldozott protestánsok és a mindenféle rend és rangú foldonfutók az ország keleti részében gyulekeznek. k a felkelk", az insurgensek", a kurucok" az egyetlenek, akik a fuggetlen Magyar Királyságért és a vallásszabadságért harcba szállnak. Az vezérukké választják 1680 elején a fiatal, feltorekv késmárki grófot, Thokoly Imrét.
Csikász Lajos A félhold alkonya cím regénysorozatának második kotete, A kuruc király szerves, de onállóan is olvasható folytatása a sorozat els részének, a Voros-kék lobogóknak. Thokoly Imre a szultán fermánjáért cserében vállalja, hogy a torok és az erdélyi sereg támogatásával elfoglalja Fulek várát. A vár védi Koháry István várkapitány vezetésével készulnek az ostromra, ám a császári seregtl várt segítség egyre csak késlekedik, és végul majdnem tízszeres túlervel szemben kell felvenniuk a harcot.
Az ostromra való készuldés és az ostrom során évszázados konfliktus tor felszínre szinte minden magyar szerepl kapcsán: lehetséges-e, helyes-e a pogány segítségével lerázni a Habsburg-igát, helyreállítani a Magyar Királyság szuverenitását és megteremteni a vallásszabadságot, vagy a császárh magyaroknak van igazuk, és a hatalmas Német-római Birodalom segítségével kell mindorokre kizni a torokot, akár azon az áron is, hogy az ország puszta tartománnyá alacsonyul a harc kozben? Magyar fordul magyar ellen, nemegyszer mást mond az értelem és mást az érzelem: a leghatalmasabb nemesuraknak ugyanúgy személyes dontést kell hozniuk, mint a legegyszerbb hajdúknak.
Csikász Lajos új torténelmi regénysorozata a legnagyobb eldokhoz méltóan dolgozza fel a százotven éves torok hódoltság utolsó évtizedének torténetét. A kiterjedt kutatómunkákra épul, torténelmileg hiteles mvek a szerztl megszokott olvasmányos, fordulatokban gazdag formában tárják az olvasók elé ennek a részleteiben talán kevésbé ismert korszaknak az izgalmas és sorsfordító eseményeit.