2008 szén a Lehman Brothers összeomlását követ pénzügyi cunami csaknem elsodorta Magyarországot. Jöttek az önkínzó kérdések: mit nem vettünk észre, miért hagytuk, hogy így legyen, most mi a teend, mikor döntünk jól. Különösen nyomasztó volt a magyarországi túlzott eladósodás, a devizahitelezés kiváltotta társadalmi válság, ami valóban az orrunk eltt zajlott. Valóban vakok, semmit sem értk, mindent félrekezelk voltunk? Azt a reménytelen feladatot próbálom megoldani, hogy önkritikusan és amennyire tlem telik távolságot tartva mutassam be döntéseink hátterét. Mit s miért. Mikor ültünk tudásvákuumban, mikor reagáltunk idben és hibátlanul, mit nem vettünk észre, mit láttunk már akkor is tisztán. Nem voltunk tévedhetetlenek. Döntéseink nem voltak hibátlanok. De mindenkor igyekeztünk minden véleményt megismerni, minden megismerhet tényt figyelembe venni, számos szakért, elemz álláspontjára támaszkodni. Meggyzdésem, hogy az így szület döntések hosszú távon nagy valószínséggel jobbak, mint amikor egy önmagát minden igazság birtokában tudó vezet irányít és dönt."