Abban semmi meglep nincs, hogy Agatha Raisint, a merész magándetektívet ismét hatalmába keríti a romantikus lángolás, ám annál meghökkentbb, hogy milyen hamar és kegyetlenül oltja ki e lángot a sors vagy ta lán egy rült gonosztev? George Marston, a szédíten jókép kertész ígéretével ellentétben nem jelenik meg a bálon, amelyet Agatha épp az meghódítása céljából szervez. Amikor a nyomozó a férfi keresésére indul, borzalmas bnténybe botlik, amelynek kegyetlensége felülmúlja minden eddigi esetét. Agatha Raisin és kis csapata munkába lendül, de csakhamar kiderül, hogy az imádott George nem volt épp szentélet ember: Carselyben tucatjával hódította a hölgyeket, de furcsamód nem a fiatal és szép nstények között vadászott. Agatha a kérdezsködéssel magára is haragítja a lakosokat, olyannyira, hogy a gyanút is igyekeznek ráterelni: miért ne követhette volna el féltékenységében maga a szörny tettet? A falubéli nk sorából igencsak kilóg a hétvégenként Carselyben pihen gyönyörséges szappanoperasztár, aki még Agatha beosztottja, az ifjú Simon eszét is elveszi. Simon rajongása kis híján végzetes következményekkel jár, ám végül épp a végzetet elzi meg a fiatal nyomozó hevessége.
Nagyon szeretem a krimit, Agatha Raisin nyomozásai pedig mindig felüdítenek. Intrikák, gonosz férfiak, még véletlenül sem szinte asszonyok, párkapcsolati viszonyok mozgatta történetszövés és néhány oldalanként egy nagy nevetés. Pont erre van szükségünk.