Az isten szerelmére

A Hogy volt portréi 2004-tl íródtak, olyan írókról és mvészekrl, akikkel szoros kapcsolatban álltam, némelyikükkel kifejezetten barátságban. Módosít ez a tény az élményen, ha a mveiket magamhoz veszem? Nehéz a válasz.
Az Írhatnám polgár-sorozat valamivel késbb kezdett fogalmazódni. Ennek hsei a huszadik század közepének íróóriásai, fleg a Nyugat köre. Zömükkel sajnos csak a mveik, életrajzaik, naplóik, leveleik, s a róluk szóló szájhagyomány révén köthettem ismeretséget. 2009-ben készült a legutolsó. A szövegek dönt többsége az Élet és Irodalomban jelent meg annak idején. Néhányat mind a két csokorból kihagytam, s picit átírtam valamennyit.
Tíz-tizenöt év alatt változtam, s bármily hihetetlen, a hseim is. A Hogy volthoz mellékeltem néhány dokumentatív fényképet. Az Írhatnám polgárhoz nem tudtam, sajnos nincs közös fotóm például Kosztolányi Dezsvel vagy Karinthy Frigyessel.
Jelszavam: Olvasni arany.

Az isten szerelmére.
A drága Mándy Iván szavajárása a cím. Hanglejtését máig hallom. A Hogy volt szemérmetlen portréi (Örkény, Déry, Mándy, Kodály, Mészöly, Lázár, Janikovszky, Szabó stb.) olyan kulturális fáklyákról szólnak, akiket személyesen ismerhettem.
Az Írhatnám polgár meghatott, de (néhol túl) szinte vallomásai viszont a huszadik század közepének legendás íróiról, most elször kerülnek kötetbe. Szellemidézés tehát, néhány illetlen fotóval és kell komolytalansággal.

Dettagli