Minden nagy alkotónak van egy játszótere, ahol nem kell az elvárások szerint viselkednie. Agatha Christie is írhat olyan történeteket, amelyekbl hiányoznak azok a tipikus fordulatok, melyeknek köszönheten világhíres lett.
Mondjuk a novellában nem követnek el igazi gyilkosságot, és Poirot figurája egy gyerekes csíny csetl-botló áldozataként tnik fel. Ugyanakkor számtalan módon köszönnek vissza az írásokból azok a megoldások, melyek az írón klasszikus alkotásait híressé tették.
Agatha Christie bármely történet megformálása során képes arra, hogy folyamatosan, ugyanakkor remek kompozíciós érzékkel adagolja a váratlan fordulatokat, és mikor már kényelmesen hátradlve azt hinnénk, hogy sejtjük a végkifejletet, megint rácáfol elvárásainkra. Ezért szeretjük.