Bibó megmondja

Bibó István naiv álmodozó, ködszurkáló idealista lett volna, aki negyven éven át többször is közzétette közigazgatási reformjavaslatait, mert szerinte a megyerendszer súlyosan elavult? Vagy aki részletesen megvizsgálja a nemzetek világszint együttmködésének lehetségeit és elfeltételeit, miközben javában dúl a hidegháború? Inkább arról van szó, amit Petri György úgy fogalmazott meg, hogy a "Lehetséges Történelem" egyik legfontosabb képviselje. Ugyanis Magyarország valós és lehetséges történelme között egyre mélyül a szakadék: az ország makacsul nem akarja megismerni valóságos történelmi múltját, ábrándképekhez ragaszkodik, ebbl lesz aztán az eltorzult alkat, a zsákutcás történelem. Bibó egész életmvével heroikus küzdelmet folytatott azért, hogy ez megváltozzon. Tanulmányaiban a történelemtudomány, a pszichológia, a politológia és a filozófia területérl származó, imponáló tudását felhasználva írta meg kegyetlenül szinte, mégis mélyen empatikus látleleteit Európáról, fleg Közép- és Kelet-Európáról, azon belül is leginkább Magyarországról.
Egyik írásának végén Moltkét, a porosz hadvezért említi, aki azt tanácsolta egy fiatal katonának, hogy ókori történetírókat olvasson, mert k még nem vesztették el azt az érzéküket, hogy a dolgokat a saját okaikra vezessék vissza. Bibó életmvének ez a rövid mondás lehetne a leghívebb mottója.

Dettagli