Bánom, hogy a szolgád voltam

A kötetben olvasható novellák, elbeszélések, történetek mintha felnttekhez szóló mesék lennének. Kezdetben a hs megpróbáltatásai pozitív irányba váltanak, csoda ugyan nem történik, de az emberiesség mégis sorsfordító erként képes mködni, a lopással gyanúsított cigányasszonyról végül kiderül, hogy becsületes, a vándorcigányról, hogy segítkészebb a többieknél, a villany kikapcsolására kivezényelt szerelrl, hogy emberséges. Mesei világként érzékeljük az etikai normák pozitív mködését ebben a szociális mélyvilágban, pedig csak az történik ezekben a novellákban, aminek a valóságban is történnie kellene. A posztmodern (szöveg)világot megelz elbeszéli hangot idéz, tömör és csattanós elbeszélések adott szociokulturális milijét a folytatásban, miként a könyvben elrehaladunk, a mitikus erk munkálkodásának terepéig vezeti vissza a huszadik századot jelent jelen és a mitologémák s-dualisztikus, vagy egyenesen manicheista megnyilatkozásának megjelenítésében. Itt már nem idegenkedik a csodától, Jézus megjelenik a faluban, a névtelen Gonosz törekszik világhatalomra. Itt már nem babonáról, folklórról, szokásrendrl beszél az elbeszél, hanem jóról és rosszról, a világot és a világban él embereket mozgató princípiumokról. A történetekben nincs leírás, csak monológ, szinte szünetmentes a jelztlen mesélés, csak, mint az élbeszédben az idben kissé elre vagy hátraugró narráció, aminek berekesztése visszafelé is értelmezi az elbeszélést: a fiú, akibl ki akarták zni a Gonoszt, azután meséli el különös kalandjainak sorát, miután közlekedési balesetben meghalt, teste elégett (És mikor eltelik az ezer esztend). Ha Jónás Tamás ráhajtott volna, kerek horror-történetet is írhatott volna ebbl a mesébl, amit Stephen King is megirigyelne. (J. Fekete József)

Dettagli