Bánom is én

Három megsárgult fuzet és néhány kitépett lap, a Szobotka Tiborra oly jellemz, jobbra dl betkkel teleírva. Ebben a formában kerultek el nemrég az író hagyatékából az 19531961 kozotti évekrl tanúskodó naplói, melyeket most els ízben vehetunk kézbe a Bánom is én cím kotetben. De vajon kifaggatható a múlt? És mi torténik, ha egyszerre tobben is szóra akarják bírni? Szobotka Tibor naplóit forgatva az ember konnyen úgy érezheti, hogy feljegyzéseinek olvasása valójában dialógus. Olyan párbeszéd, melyben az író, az olvasó és az író felesége beszélget egymással. Szobotka is javította utólag saját szovegeit, egyes részeket gondosan kitorolt vagy átsatírozott. Ám a naplókat férje halála után Szabó Magda is ellátta széljegyzetekkel. Ezt hiába radíroztad ki, erre emlékszem" írja egy helyen az írón. Az efféle megjegyzések, illetve az egyes lapok tetejére írt kérdések teszik igazán elevenné a szoveget.
Az író kezdetben a napi események tényszer megorokítésére torekedett, feljegyzései által megismerhetjuk mint tanárt, egyetemi oktatót, mfordítót és irodalomtorténészt. Az id múlásával, a nehéz, zaklatott életkorulmények hatására azonban egyre gyakoribbá válnak a torténésekhez fzott kommentárok, reflexiók, melyekbl nyomon kovethet az elszenvedett méltánytalanságok nyomán beinduló érzelmi hullámvasút, ami egész életét végigkísérte.
A feljegyzésekben természetesen felesége, Szabó Magda szereplként is állandóan jelen van. Munkásságának egyik legfontosabb idszaka, prózaíróvá válásának folyamata is elénk tárul, csakúgy, mint a kapcsolati háló, a szellemi-kulturális kozeg, amelybe a házaspár tartozott. Feltnnek a korabeli mvészeti élet szerepli, s érzékletes képet kaphatunk arról, hogyan teltek az otvenes években az író házaspár hétkoznapjai és unnepei.
Szobotka Tibor naplói tehát személyes és kordokumentumok is, melyek visszarepítenek minket az idben. Így lesz ez a kotet meghívó a múltba, melyet Szobotka Tibor kuldott nekunk.

Dettagli