Volt söm, rokonom, akit lefejeztek Kolozsvár piacterén, volt drámaíró, aki a Pesti Hírlap szerkesztségében fbe ltte magát. Orvostanhallgató, aki eltnt Bécsben, volt alkimista, szabadkmves, vallásalapító, költ (ebbl több is), Petfi barátja (ketten), Brassai Sámuel tanítványa. Voltak mániások, ország-mentk, idealisták, volt, aki Th ököly Imrével bujdosott, volt erdélyi alispán, erdélyi püspök, írók, festk, hsi és egyéb halottak. Orgyilkosok áldozata, tehetségesek, neurotikusok, voltak, akiket bolondokházába zártak, egy konstantinápolyi gyógyszerész, egy pénzhamisító, egy férjgyilkos (de ez nem bizonyíttatott be), gróf, aki lemondott a címérl, báró, aki felszabadította a jobbágyokat és behozta az angol-vécét Angliából. Volt, akit Széchenyi titkára rejtegetett. Volt, aki megrült az ötvenes években, volt, aki eleve rültnek született. Volt, aki megírta az els magyar thillert, volt, aki ódákat írt, volt, akirl verset írt Arany János. Volt vízbe fúlt, kardélre hányt. Voltak, akikrl semmit sem tudunk és néhány kivétel, akivel nem történt semmi különös." Róluk és rólam szól ez az írás, mindenesetre megemlékezik egy családról, az én családomról, akik most egy könyvben gyltek össze. Történetüket hetvenhét kép idézi fel szokatlan formába öntött családregényként.