Francis Scott Fitzgerald osszes elbeszélései II.

Az én Fitzgerald-osszesem" els kotetének utolsó elbeszélése A jégpalota volt, a huszadik. Így idrendben a huszonegyedik a Majális New Yorkban (May Day), ami tulajdonképpen, nem is elbeszélés, hanem már majdnem egy egész regény, de annak azért rovid lenne. Ezért szaknyelven csak" kisregénynek mondjuk.

Az eredeti címe a May Day mélyen szimbolikus. Elszor is általános tavaszi népunnepélyt jelent az egész északi féltekén. Sok kultúrában is hagyományos tavaszi unnep a május elseje, a majális. Táncolnak, énekelnek, sutnek, fznek, orvendeznek ezen a napon az emberek. A nemzetkozi munkásmozgalom napjaként is méltatják, méltatták nálunk, Magyarországon is, de csak a tizenkilencedik század végétl a chicagói Haymarketben kirobbant véres események nyomán, de ez az unnepnap nem azonos a hagyományos májusi népunnepélyekkel. Ennek az elbeszélésnek a háttere viszont az 1919 évi májusi zendulés Ohióban, melynek kovetkeztében két ember meghalt és vagy százat letartóztattak. A zendulés politikai jelleg volt: a tiltakozók egy csoportja piros zászlókkal akart felvonulni. Ezt az eseményt koveten az Egyesult Államokban általános lett a kommunizmus terjeszkedésétl való félelem, ami aztán ersen beárnyékolta az amerikai torténelmet az elkovetkez évtizedekben. Az író ennek is hangot ad kisregényében. 1919. május elsején, azon a napon, amikor a Fitzgerald elbeszélésében torténtek elkezddtek, kommunistaellenes tntetések vagy lázongások voltak tobb amerikai nagyvárosban. New Yorkban katonák és tengerészek támadták meg a szocialista The Call újság irodáit a Negyedik Avenue 112-ben. Az egyik újságíró huszonot láb magasból kiugrott az ablakon, hogy az inzultust elkerulje, és meghalt. A lap tizenegy munkatársa sérult meg komolyabban. Ugyanakkor Fitzgerald rámutat az elveszett nemzedék" helyzetére is és szembehelyezi a tavaszvárást, egy új életforma (a dzsesszkorszak) kezdetét e nemzedék lelki állapotával, kilátástalanságával, mely ell nem egy fiatal csak a halálba való menekulésben látott kiutat. Ilyen értelemben az eredeti cím nemcsak, st egyáltalán nem munkásmozgalmi eseményekre utal, hanem sok minden másra. Ezért is cseréltem fel B. Nagy László korábbi fordításának címét (Május 1 New Yorkban) ezzel: Majális New Yorkban. A szerz egyébként így vall errl a torténetrl: Ez a kissé komor mese, mely a *Smart Set-*ben jelent meg 1920.július havában, azokról az eseményekrl kíván beszámolni, melyek az ezt megelz év tavaszán torténtek New Yorkban. Mind a három eset nagy hatás gyakorolt rám. Az események tulajdonképpen nem is fuggtek ossze egymással, legfeljebb csak annyiban, hogy akkor tavasszal kezddott egy általános hisztéria, mely a dzsesszkorszaknak volt a beharangozója. Ám ebben az elbeszélésben megpróbáltam tartok tle, sikertelenul mégis osszefuggen ábrázolni ket, hogy az akkori New York-i fiatalok legalább egyike fel tudja fogni, mi is tortént ténylegesen azokban a keserves hónapokban."

A Nagyobb gyémánt, mint a Ritz úgyszintén Fitzgerald halhatatlan kisregényeinek egyike. A saját mondanivalóm helyett inkább újfent a szerzt idézem: A Nagyobb gyémánt, mint a Ritz, melyet az elmúlt nyáron hozott le a Smart Set, csupán csak azért szuletett, mert a megírása kimondottan elszórakoztatott. Akkoriban épp abban az általam szokvány hangulatomban voltam, amikor is az ember a legnagyobb luxusra vágyik, és a torténet valahogy úgy is kezddik, hogy megpróbálja kielégíteni az ilyen képzeletbeli táplálék iránti vágyakozásomat. Egy kozismert kritikusnak úgy tetszett, hogy ezt a szertelenségemet valahogy jobban kedveli, mint bármi mást, amit eddig írtam. Nekem személyesen jobban tetszik a Kalóz a szigeten (Offshore Pirate), de hogy nem egészen pontosan Lincoln szavaival éljek, ha az ilyesmit szereted, akkor ez valószínleg olyasmi, amit szeretsz."

A Benjamin Buttonról pedig a szerz így vall: Ez az elbeszélés Mar

Dettagli