A nagy siker Hét rovid fizikalecke szerzjétlNem objektumok, inkább viszonylatok és kolcsonhatások alkotják a világ szovetét."1925 júniusában az Északi-tenger kopár szigetén, Helgolandon a huszonhárom éves Werner Heisenberg sokak véleménye szerint minden idk legradikálisabb tudományos forradalmát indította el: a kvantumfizikát. Kozel egy évszázad telt el azóta, de a kvantumelmélet még ma is tele van zavarba ejt és nyugtalanító gondolatokkal (kísérteties valószínségi hullámok, egymástól távol es, egymással mégis rejtélyes módon kapcsolatban álló objektumok stb.).Bízvást kijelenthetjuk: az, ahogyan ma a világunkat értjuk, egy mind ez idáig mélységesen rejtelmes elméleten alapul.Rovelli konyvében bámulatos tisztasággal rajzolódik ki a kvantumelmélet kialakulásának kalandos és ellentmondásos torténete. Ez a torténet beleillik az új látásmódba, melyben a szubsztanciákból álló világot egy relációkból álló világ váltja fel, és a kapcsolódások kimeríthetetlen tukorjátékban felelgetnek egymásnak. Ez a látásmód elképeszt perspektívában mutat be mindent, és a még megválaszolatlan alapkérdések kutatására késztet bennunket.