A rigómezei vereség után Magyarország végveszélybe kerul. Nincs jelents hadereje, amellyel fel lehetne tartóztatni egy esetleges torok inváziót a déli határon. Hunyadi János, a megtépázott hírnev kormányzó hiába igyekszik sereget toborozni, az Országtanácsot irányító bárók, furak, kulonosképp Cillei Ulrik gondoskodnak róla, hogy ez ne sikerulhessen. Ráadásként a Jan Giskra által vezetett huszita hordák garázdálkodása lángba borítja az északi vármegyéket. Hunyadi kénytelen engedni a nyomásnak, és Fels-Magyarországra vezetni csekély erit, hogy legalább ideiglenesen megzabolázza a megszállókat.
Ekozben keleten világformáló események zajlanak. Konstantinápoly új, ambiciózus császára mindent megtesz annak érdekében, hogy a kuszobonálló oszmán támadástól megvédelmezhesse az ezeréves várost. Ebben segítségére lehet egy magyar ágyúont mester, aki elismertség és vagyon reményében kínálja fel szolgálatait Konstantinnak. Igen ám, de tehetségére másnak is szuksége lenne: az Oszmán Birodalom trónorokose, a mind turelmetlenebb Mohamed elhatározza, hogy a hatalmat megszerezve els dolga lesz ostrom alá venni a keleti kereszténység metropoliszát.
Viharfellegek gylnek keleten, nyugaton. Konstantinápoly egyetlen reménye Hunyadi János marad, azonban a magyar kormányzó kezét a bels széthúzás és árulás kovetkezményei kotik gúzsba. Márpedig ha Konstantinápoly elesik, a torok hadak útjában már csak a megrendult erej Magyar Királyság áll, mieltt az iszlám a Nyugat meghódításába kezdhetne. Olybá tnik, mindenki az Európa sorsát eldont végs osszecsapásra készul