Amint ezt a száz évvel ezeltt íródott könyvet kézbe vesszük, olvasgatjuk, több meghökkent gondolat és következtetés adódik. Az els mindjárt az, hogy egy száz éves könyv bevezetjében a szerzje, Wohl Janka, "Egy nagyvilági hölgy", már arról ír, hogy könyvének tartalma több száz éves múltra tekint vissza. És tudják, mi az érdekes? Hogy számos mondata, leírása, figyelmeztetése ma is érvényes, mai kultúránknak is szerves része. Már csak ezért is aktuális olvasmány! A másik meghökkent következtetés, hogy a könyv elolvasását követen nyilvánvaló: a századfordulós Budapest fels tízezrének szóló illemkönyvrl van szó, meg arról, hogy az akkor zsírgazdag elit a semmittevést miként emelte finom viselkedéssé, és olyan elfoglaltsággá, amely munka nélkül köti le az úri világot napról-napra, hónapról-hónapra... De azért bennünket, mai olvasókat is meglep a finomság, ami a mbl árad. Tudták például, hogy a scabiósa nev virág színeivel üzentek asszonyok titkos hódolójuknak? mert mi bizony nem tudtuk. Az egyik legélvezetesebb és tanulságos rész a virágokról, színkrl, alkalmazhatóságukról írott fejezet. De számos ilyen van még. Olyan könyv tehát, amit nemcsak kultúrtörténeti csemegeként, hanem mai is használható illemútmutatóként olvashatunk.