A tizenegy éves Adrian Zieglert 1941 januárjában elszakítják szüleitl, és a Spiegelgrund klinikára viszik. A patinás bécsi intézmény korábban lázadó kölykök javítóintézete és a krónikus betegségben szenved gyermekek szanatóriuma volt, Ausztria megszállása után a náci eutanáziaprogram" színterévé vált. Ide kerültek a rendszeridegenek" vagy a törvények értelmében fajilag degeneráltak", hogy megjavítsák" vagy likvidálják ket. Az itt lakó gyerekek kétségbeesetten küzdenek az életben maradásukért, csupán abban reménykednek, talán az rangyalaik majd megmentik ket. Adriannak sikerül a csoda: megszökik. Rövid id után azonban elfogják és visszahurcolják, hogy szemléltet eszközként használják, míg végül a kórházban köt ki.
Ebben a kórházban dolgozik Anna Katschenka osztályos nvér, a regény másik elbeszélje. Anna szeret a gyerekekkel foglalkozni, ám lojalitása és kötelességtudata arra ösztönzi, hogy fenntartás nélkül kövessen minden utasítást. még a háború után, a büntetpere közben sem rendül meg hitében, hogy csak a kötelességét teljesítette.
A Spiegelgrund falai között zajló emberkísérletek áldozatai számára a túlélés a sors kegyetlen iróniája. Sem-Sandberg könyörtelen történelmi tényeken alapuló regénye a zsarnokság és az igazságtalanság monumentuma Ausztria múltjának egy sötét fejezetébl.