A Csallóköz a régiek szerint Aranykert volt a dunai aranymosók és a tündérek birodalma. Ám ezen a mesebeli vidéken, az OsztrákMagyar Monarchia nyugat-magyarországi csücskében a XIX. század végén már cseppet sem mesés az élet. Amikor a korán árvaságra jutott, komáromi tímárlány, Jány Vilma és hites ura, a leszerelt rmester, Hautzinger Sándor fszerüzlete, kisvendéglje tönkremegy, s mindenüket elárverezik, a nincstelenné lett család a budapesti rokonok segítségével, akik állást-lakást szereznek, a fvárosba költözik. Bár Sándor kishivatalnoki fizetésébl, és abból a pénzbl, amit Vilma varrással keres, nem sokra futja, a szülk nagy erfeszítések árán kitaníttatják mindhárom gyereket. Az idsebb fiú, Guszti, a Ludovikán végez, a fiatalabbik, Sanyi, középiskolai tanári diplomát szerez, és a lány, Ili is elvégzi a tanítóképzt. Családot alapítanak, és élnének-élhetnének boldogan, de mint oly sokszor, közbeszól a történelem. Gazdasági válságok, forradalmak, háborúk döntik romba életüket és világukat. Nem is egyszer. A férfiak megjárják két világháború frontjait és poklát, a nknek az örök asszonyi sors jut: várnak-várnak rendületlenül, otthont-családot megtartva. És amikor a férfiak egy-egy világégés után hazatérnek, folytatják vagy újrakezdik az életüket. De soha nem adják fel.
Jásdi István könyvébl egy népes család négy generációjának szerteágazó és lebilincsel története bontakozik ki, amelynek ideje és tere a magyar XIX. és XX. század. Családtagjainak visszaemlékezéseibl, saját gyerek- és ifjúkori élményeibl, hivatalos dokumentumokból, naplóbejegyzésekbl, bírósági jegyzkönyvekbl építi fel epizódról epizódra rendhagyó családregényét, részletgazdag, árnyalt korrajzot festve. A Hautzingerek, Jányk, Jásdik sorsában sokan saját felmenik, nagyszüleik, szüleik sorsát ismerhetik fel, hiszen ahogy telnek-múlnak az évszázadok, egy család története egyre inkább azonos magának az országnak a történelmével. Így válik ez a különleges-különös könyv tucatregénnyé", azoknak a regényévé, akik a vesztes háborúkból is gyztesen kerülnek ki.