Rosmersholm: nagy tervek, nagy álmok, elveszített hitek, elvesztegetett lehetségek otthonos helyszíne. A polgári világrend alkonya, a szabadságvágy és a reményvesztett boldogságkeresés metaforája Henrik Ibsen drámájából átfogalmazva jelenkorunkba.
Térey János új kötetének verseiben, kisprózáiban élesen érzékelhetjük a személyes és a történelmi emlékek, az egyéni és a társadalmi neurózisok sokféle regiszterben visszhangzó lenyomatait. Az életmben kimunkált karakterológia és tájmitológia visszaköszön a meglett férfikor verseiben: Debrecen és környéke, budapesti utcák, házak és történeteik, balatoni nyarak, vagy éppen világvárosok évezredes múltjukkal. Tájak ember formálta mélyrétegekkel.Személyesség és hideg malícia, alanyiság és fanyar iróniától sem idegenked közérzeti líra között vibrál a versekben megszólaló hang, miközben a költi tekintet kíméletlen pontossággal szegezdik egy elfüggönyözött ország" kulisszái mögé
A Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba kötetkompozícióját a szerz állította össze. Megjelenését már nem érhette meg.