Nevem Selma

Ahhoz, hogy biztonságban legyünk, úgy kellett tennem, mintha valaki más lennék.
Selma tizenhét éves volt, amikor kitört a második világháború. Zsidósága mindaddig nem játszott szerepet az életében, akkor azonban hirtelen élet-halál kérdése lett. 1942-ben megkapta a felszólítást, hogy jelentkezzen munkatáborba, de sikerült megmenekülnie. Csatlakozott az ellenálláshoz: Margareta van der Kuit, Marga néven iratokat hamisított, és országszerte futárszolgálatot teljesített. Többször megmenekült a nácik ell, de 1944 júliusában elárulták, és elbb a vughti táborba, onnan pedig Ravensbrückbe deportálták. Húgától, Clarától és a szüleitl eltéren túlélte a tábor borzalmait. Az ott töltött id alatt senki nem tudta, hogy zsidó, és az igazi nevét sem ismerte senki. Csak a háború után merte újra kimondani: Selma.

A magyar közönség sok beszámolót olvashatott már holokauszttúlélktl, fként Auschwitzról; azonban Ravensbrück, illetve a holland ellenállási mozgalom talán kevésbé ismert téma. Kézenfekv az összehasonlítás a nemrég megjelent Auschwitz, végállomással. Eddy de Wind azonnal, friss élményekkel kezd az íráshoz, mivel elengedhetetlennek tartja a dokumentálást. Selma van de Perre viszont több mint fél évszázaddal késbb jut ugyanerre - de Windé így a legels beszámoló, Selmáé talán a legutolsó.

Dettagli