Franciaországban valójában XIV. Lajos halálával kezddött a XVIII. század, vagyis az, amit francia felvilágosodásnak szokás nevezni. A természettudományok ugrásszer fejldése tudományos gondolkodásra ösztönzi az írókat, jogi, társadalom- és államfilozófiai kérdések elemzésére, s az elz nemzedék bájosan cikornyás rokokó ízlésének ellenhatásaként, lényegre törbb fogalmazásra. A nagy század els író-gondolkodó nemzedékének legnagyobb alakja Montesquieu. A Perzsa levelek-en kívül még két nagy mvét tartja számon az irodalom és a filozófia: A rómaiak nagysága és hanyatlásá-t és A törvények szellemé-t. A Perzsa levelek, a levélregény mfaj legtekintélyesebb se, hat évvel a Napkirály halála után jelent meg, és fergeteges sikert aratott. Ötletes formája nemcsak arra jó, hogy Montesquieu két okos idegen friss szemével bámultassa meg a korabeli francia viszonyokat, hanem arra is, hogy a kor kelet felé forduló érdekldését egzotikus és egzotikusan erotikus részletekkel vonzza mind beljebb erkölcsi világképérl, állameszményérl szóló fejtegetéseinek srjébe.