Párizsi korhinta

Dénes Zsófia párizsi naplója a már felfedezett dolgokkal, emberekkel való újratalálkozásról ad számot, s a minden írásában annyira megkapó szinteséggel a számadással egyutt mérleget is csinál: mi változott itthon és mi ott, mvészek és mvek értékelésében, hatásában.Ez az objektivitás, a maradandó szépség igaz megértése és ezzel egyutt a mvészettel kapcsolatban álló emberek mércére állítása ez adja meg Dénes Zsófia mvének is azt a friss, izgalmas-érdekes hangulatát, amely minden írásában dominál. Kitn ízléssel és érzékkel válogatja meg interjúalanyait és beszámolóinak tárgyát, helyszínét. Meglátogatja otthonában Simone de Beauvoirt, de felkeresi fiatalsága imádott mvészeinek alkotásait is. Mindenrl vall, és minden vall neki: Pimodan Hotel: errl írt Ady, itt élt Baudelaire, Gautier, Courbet,Delacroix; Párizs hófehérre mosott házai: beszél Marlaux-ról és Chagallról, aki az államminiszter megbízásából festette meg a nevezetes operakupola-freskót. Van Gogh és Gauguin képei láttán feleleveníti a két festóriás barátságát, s elzarándokol Gachet doktor és a fest auvers-i házába, hogy meghallgassa és leírja a róluk szóló, még ma is él legendákat.Dénes Zsófia Párizsi korhintája nemcsak rendkívul élvezetes, kitn stílusban megírt útibeszámolót, hanem maradandó irodalmi-mvészeti élményt jelent olvasmányt ad az olvasónak.

Dettagli