Rickl Mária, a gazdag debreceni kalmárlány beleszeret a sárréti nagybirtokos família fiába, Jablonczay Kálmánba. Családja óvja a kártyás és szoknyavadász hírében álló fiatalembertl, de az önfej lány nem hallgat az okos szóra. A házasság katasztrofális véget ér, a birtokot dobra verik, a megkeseredett Rickl Mária gyermekeivel és a vagyon megmentett maradékával visszaköltözik a debreceni házba. Minden reményét egyetlen fiába, Juniorba helyezi, aki azonban apjára üt. Ahelyett, hogy keresné, csak szórja a pénzt, és amikor megnsül, felesége hozományát is rövid id alatt elherdálja. A kalmárlánynak most már unokájáról is gondoskodnia kell így kerül a Kismester utcai házba Jablonczay Lenke
Szabó Magda rokonok elbeszélésébl, anyakönyvi kivonatokból, naplójegyzetekbl, levéltári dokumentumokból, háztartási könyvekbl szedegeti össze a múlt mozaikdarabkáit, hogy megírja édesanyja, az élk szülk mellett árván felnevelkedett Jablonczay Lenke élettörténetét, az Anselmus és Jablonczay família több nemzedékének krónikáját, a kiegyezés korától az els világháborúba torkolló Ferenc József-i idkig ível nagy magyar családregényt. Ezt a különleges mfajú, egyszerre drámai és költi, sodró lendület mvet, amely Az ajtó mellett az írón legnépszerbb könyve, s amelybl a színpadi feldolgozás mellett nagy siker film is készült.
Mindenki érezte már magát árvának: attól függen, hogy egy család hagyta magára, egy barát, egy szerelem. Kislenke sorsán keresztül azt a kirekesztettséget élhetjük át, ami bárkit önmaga árnyékává tehet egy adott pillanatban, és olyan ervel radírozza ki a személyiség kontúrjait, hogy csak komoly küzdelmek árán tudjuk újra rajzolni a körvonalainkat.
Amikor Szabó Magda könyvét olvastam, arra gondoltam, legszívesebben örökbe fogadnám ezt a kislányt. Megölelném, és elüldözném a lelkét járó rémeket. Miközben észre sem vettem, hogy a történet már réges-régen rólam szólt, és nem róla. FINY PETRA