Elek Ottó torténelmi regénytrilógiája Magyarország torténetének egyik legnyomasztóbb, legzrzavarosabb korszakában játszódik. Buda 1541-es eleste után a három részre szakadt országot, s kulonosen Erdélyt a torok és a német hadak dúlásai nyomorítják. Belviszályok, egymásra feneked furak és a reformáció terjedésével vallási ellentétek nehezítik a magyarság életét, s mint mindig, leginkább a legszegényebbekét.
A Tanúság-trilógia a fikció és a tényekkel bizonyítható torténelmi kornyezet határán egyensúlyoz. A szerz remek érzékkel alkalmazza a XVII. századi nyelvezetet, gondosan ugyelve arra, hogy ez ne nehezítse a megértést. Kiterjedt kutatómunkája során felhasználta tobbek kozott az 159596. évi székely felkelés dokumentumait, a reformáció torténetét, a magyar reneszánsz irodalmát, a korabeli népszer koltészetet és a kor torténelmét tárgyaló számtalan egyéb forrást.
A fikció teruletére tartoznak a trilógia azon elemei, melyekben a kor és az elz korok hitvilágáról esik szó. A szerz a mindossze metaforikus értelemben megjelen vámpírhittl kezdve egészen Szent István lándzsájának legendájáig számos mveldéstorténeti kuriózumot illeszt a torténet keretébe.
A fordulatos, kalandokban bvelked, mégis rendkívul hiteles hangvétel és milij trilógia igazi kuriózum a kortárs magyar torténelmi regények kozott.
Mikozben a Tanúság-trilógia fhse, a miles adolescens, az ifjú katona" kalandokban és fordulatokban bvelked életét éli, a Német-római Birodalom trónján egy rendkívul kulonos uralkodó ul: II. Rudolf császár, aki magyar és cseh király is egyben.
A sors szeszélye folytán Laurentius is elvetdik Prága városába, ahol nyuzsognek a császári udvarba rendelt, vagy oda bebocsátást remél híres csillagászai, asztrológusai és alkimistái Rudolfot ugyanis jobban érdeklik az ég és az aranycsinálás titkai, mint a birodalom kormányzásának ugyei.
Maga Laurentius egy Rudolf császárnak címzett kéziraton keresztul mutatja be prágai éveit, mely kéziratot a heidelbergi egyetem kifosztása során szerzett, majd elveszített, ám végul újra megtalált.