Bár olyan világban élünk, amelyben szinte állandósult a válság, mintha mégis elfogadnánk, hogy a kapitalizmus - ez az alaptalan reményekkel kecsegtet, szédít és szédelg ideológia - a lehetséges világok legjobbikát jeleníti meg. A nagyobb egyenlség, a több demokrácia és az ersebb szolidaritás világa ellenben nehézkesnek és unalmasnak, st bizonyos szempontból egyenesen veszedelmesnek tnik: megvalósítása csak szürke, túlszabályozott, falanszterszer társadalomhoz vezethet. Slavoj Zizek azt fejtegeti e rendkívül idszer könyvében, hogy mi sem áll távolabb az igazságtól.
Ha valóban szeretnénk jobb, igazságosabb, az emberi kreativitás kibontakozását elsegít és az emberi méltóságot védelmez társadalmat elképzelni, akkor fel kell ismernünk, mondja a filozófus, hogy a kapitalizmus kínálja a legunalmasabb, a legdermesztbb jövt: az állandó változás látszatát keltve ugyanis mindig ugyanazt tálalja fel, csak egyre nagyobb mennyiségben; ezzel szemben az igazi egyenlségért, ha úgy tetszik, a kommunizmusért vívott harc az igazán merész és ígéretes vállalkozás.
Míg Fukuyama a történelem végét és a liberális demokrácia teljes diadalát hirdette, míg Samuel P. Huntington szerint elkerülhetetlen a civilizációk összecsapása, és ezért minden ernkkel védenünk kell saját kultúránkat, míg Thomas Piketty az egyre nagyobb egyenltlenség okozta veszélyekre figyelmeztet, és a kapitalista rendszeren belül próbál erre megoldást találni... addig a világhír szlovén filozófus, a baloldali radikális gondolkodás legbefolyásosabb alakja amellett érvel, hogy mai problémáink csak a kommunizmus perspektívájából értelmezhetk és oldhatók meg. És hogy feltétlenül meg kell próbálnunk felépíteni az igazi egyenlségen alapuló társadalmat, hacsak nem olyan világban akarunk élni, amelyben zombik és vámpírok uralkodnak.
A kultúraelmélet Elvis Presleyje." (Chronicle of Higher Education)
A freudi és a lacani pszichoanalízisre, illetve Hegel és Marx dialektikus gondolkodására támaszkodva Zizek a hétköznapi ideológiák sok esetben üdíten irritáló kritikáját bontja ki. Mai globális kapitalizmusunknak és ideológiai jelenségeinek e szórakoztató és szellemes elemzése intellektuális és ideológiai szövetségese, a francia Alain Badiou megállapításainak gondolatébreszt ismertetésével párosul... A globális tiltakozó mozgalmakban megjelen kommunista horizontot megrizni és a politika alapjává megtenni: Zizek felfogása szerint ez napjaink voltaképpeni feladata." (Janosik Herder)
Kevés gondolkodó illusztrálja jobban a mai kapitalizmus ellentmondásait, mint Slavoj Zizek... Az elképeszt intellektuális túltermelést megvalósító életmvében Zizek a jelen rendjének fantazmagorikus kritikáját alkotta meg, olyat, amely állítása szerint - s bizonyos szempontból valóban - gyakorlatilag mindent tagad, ami jelenleg létezik." (John Gray, New York Review of Books)
A pszichoanalízisnek, st általában a kultúraelméletnek az elmúlt évtizedek folyamán színre lépett legfélelmetesebben ragyogó képviselje." (Terry Eagleton, London Review of Books)
Nincs olyan társadalmi vagy természeti jelenség, amelyre ne terjesztené ki elméleti vizsgálódását." (Rebecca Mead, New Yorker)
Ha Szlovéniában maradt volna, Szlovénia pedig kommunista ország maradt volna, akkor Zizekbl nem lett volna az az ártalmas fickó, akivé vált idközben. Valójában ha nem szólna komolyabb érv amellett, hogy sajnálkozzunk a kelet-európai kommunizmus összeomlásán, Zizek rászabadítása a nyugati tudományos életre alighanem önmagában elégséges volna. Jacques Lacan pszichoanalitikus vízióját mint az új, szocialista filozófia transzcendentális alapját elfogadva Zizeknek sikerül minden eldjét fölülmúlni az izgalom fokozásában." (Roger Scruton: Fools, Frauds and Firebrands. Thinkers of the New Left)