Vonnegutot pályakezdése óta foglalkoztatták a lét és nemlét határmezsgyéjének kérdései, a halál utáni állapot természete. Jelen gyjtemény riportjai ugyan képzeltek, de a riportalanyok két kivétellel valóságosak. Shakespeare, Newton és Hitler mellett szóhoz jutnak a kevésbé híresek is. Az földi pályafutásuk is méltó a túlvilágügyi tudósító, valamint az olvasók figyelmére. E lapokon találkozhatunk magával a címszereplvel, dr. Jack Kevorkiannal, a törvényes eutanázia, a kegyes halál" bajnokával. Kilgore Trout is felbukkan, st hasznos tanácsokkal lát el bennünket népirtások esetére.
Az élet és halál között ingázó rádióriporter szerepébe bújt Vonnegut abszurd egypercesei" nemcsak mulattatnak és meghökkentenek, hanem meg is nyugtatnak. Ugyanis jókedv jelentéseibl, továbbá Szent Péter szíves tájékoztatásából kiderül, hogy Pokol nem létezik.
De ez nem biztos.
Isaac mondtam neki , a Guiness Rekordok Könyvében lenne a helyed.
Hogy a tizenegy kilós, két macskát is kitikkasztó, Gyagya nev kakas mintájára szintén halhatatlan lehessek?
Megkérdeztem, még mindig ír-e?
Folyamatosan! Ha nem írhatnék állandóan, ez a hely a pokol lenne a számomra
Hála az égnek, nincs pokol Csak még egy utolsó kérdést esengtem. Minek tulajdonítod hihetetlen termékenységedet?
Isaac Asimov tömören válaszolt:
Menekülök. Utóbb egy hozzá hasonlóan termékeny francia író, Jean-Paul Sartre híres szállóigéjét idézte:
A pokol a többi ember."