Eldöntöttem, hogy nkrl fogok írni, anyákról és lányokról, akiknek az arca idnként eltnik ezeknek a hsöknek az izmos ölelésében. Rólunk, akik néhanapján fölbukkanunk individuumként, de aztán önmagunktól megriadva elbújunk a négy fal közé, bátorságot gyjtve az ismeretlenbe tett új kirándulásokra. Az arcokról, amelyeket szerettünk, amelyeket megtapintottunk ujjainkkal, a hol szelíd, hol inkább kegyetlen élettl kapott vagy lopott gyöngédségekrl."
Tanja Stupar-Trifunovi könyve, melyet az Európai Unió irodalmi díjával jutalmaztak, azt állítja, anyák hosszú sorát rizzük magunkban, folyton újjászületünk, mégis mindig visszatérünk anyánk poros házába", hogy hasonló emlékek krónikásaivá" váljunk.