1956

A 20. század mindennapjaihoz szervesen hozzátartozott az erszak tapasztalása. A történeti kutatásokban is mind nagyobb figyelmet kap a jelenség különböz típusainak, a direkt és a nyílt, illetve a rejtett, valamint a strukturális erszaknak a vizsgálata. E témakört boncolgatja a hazai tudományosság nemrég alakult mhelye, az Erszaktörténeti Munkacsoport, amely az 1945 utáni magyar történelem erszakközpontú kutatását, ennek összehangolását és a kutatási eredmények nyilvánosságra hozatalát tzte ki céljául.
A munkacsoport 2016. október 6-án a Jaffa Kiadóval és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézetével karöltve szervezte meg az 1956-os forradalommal és szabadságharccal foglalkozó konferenciáját. Az eseményen számos hazai jelenkor-történeti mhely kutatói folytattak tudományos eszmecserét.
E tanulmánykötet a konferencián elhangzott eladások anyagát tartalmazza. GYÁNI GÁBOR elméleti felvezetését követen az írások az erszaknak az 1956-os forradalom és szabadságharc idején, illetve az annak leverését követen megjelen formáit járják körül. TULIPÁN ÉVA az atrocitások szerepét vizsgálja a kádári ellenforradalmi narratívában, TAKÁCS TIBOR pedig az október 26-i nyíregyházi tüntetés elbeszéléseivel foglalkozik. MÜLLER ROLF a harcok tépázta Budapest képi világát elemzi, míg VÖRÖS GÉZA tanulmánya az újpesti forradalmárokról Mindszenty József kiszabadításához is adalékként szolgál. A határon túlra tekint STEFANO BOTTONI a Székelyföldön lefolytatott hatalmi vegzálásokat bemutató tanulmányával, míg BANK BARBARA közleménye a forradalom után újranyitott internálótáborokról, valamint KRAHULCSÁN ZSOLT írása, mely a Nagy Imre-ügy vizsgálóit mutatja be a hazai megtorlás mködésének megértéséhez segítheti hozzá az olvasót.

Dettagli