1956 - A magyarok harmadik útja

1956 magyar forradalma lépés volt a világ egész jövjét érint harmadik út irányába. Ez a korán jött forradalom akkor nem érhette el célját. Az állammonopolista diktatúrán alapuló kommunista reálszocializmus csdje nem jelenti azt, hogy a szervezett pénzhatalom diktatúráján alapuló pénzuralmi rendszer ne lenne maga is zsákutca. Mind az állammonopolista, mind a magánmonopolista uralkodó osztály azt hirdeti, hogy nincs harmadik út.

Harmadik út valójában létezik, ez pedig a gazdasági és politikai monopóliumtól mentes önrendelkez társadalom, amelyben mindenki rendelkezik a személyes szabadság anyagi feltételével, az emberiség közös tevékenysége alapján létrejött vagyon ráes részével, és a saját teljesítménye alapján létrejöv vagyonnal. 1956 magyar forradalma elindította azt a folyamatot, amely meggyzte a világ népeit arról, hogy az egyes emberek és nemzetek szabadságjogait, önrendelkezését semmibe vev önkényuralmi állammonopolista szocializmusnak a kommunista típusú reálszocializmusnak el kell pusztulnia.

Ha vissza akarjuk állítani az egyes ember egyéni és közösségi szabadságjogait, akkor meg kell törni mind a szervezett magánhatalom, mind a szervezett közhatalom monopoluralmát. 1956-ban a magyar társadalom ebben az irányban tett nagy jelentség lépést. Ezért érezzük úgy, hogy amikor ismét válaszút elé került az emberiség, vissza kell nyúlnunk 1956-hoz, és Bibó Istvánnal egyetértésben mi is azt gondoljuk, hogy továbbra is feladatunk a magyar forradalom törekvéseinek ébrentartása, e forradalom nemes és elremutató céljainak a megrzése mind a feledéstl, mind az elszürküléstl. 1956-ban nemcsak a magyar nép, de az egész emberiség jövjéért is folyt a küzdelem.

A magyar nép túlnyomó része 1956-ban arról volt meggyzdve, hogy forradalomnak a részese. Ez kezdettl fogva így élt a magyar társadalom tudatában, függetlenül attól, hogy milyen meghatározást kényszerítettek rá a pártállami politikusok, udvari történészek és megélhetési gondolkodók. A magyar nép a forradalom élményét adta tovább utódainak. Fentebb már kísérletet tettünk a forradalom különböz értelmezéseinek megfogalmazására. Forradalomra rendkívüli helyzetben kerül sor, amikor hirtelen kisülnek a felhalmozódott feszültségek, amikor az alul lévk egy rövid idre átveszik önmaguk sorsának alakítását. Az évek alatt összekuszálódott szálak hirtelen elvágásáról van szó. Ha a forradalom alatt a minden egyes ember nagyobb önrendelkezését, az emberiség közös erfeszítései nyomán elálló anyagi javakban való igazságosabb részesedést, a nagyobb társadalmi szabadságot, a jog uralmát, az adott társadalom külföldi elnyomástól való mentességét értjük, akkor a forradalom az emberi méltóság forradalma meghatározás az 1956 októberében talpra álló magyar nép hsi erfeszítéseire is ráillik.

Dettagli