A Danaida

A mitológiabeli Danaosz király leányai a nászéjszakájukon meggyilkolják férjüket, akikhez akaratuk ellenére kényszerítették hozzá ket. A Danaidáknak büntetésbl az idk végezetéig lyukas hordóba kell vizet merniük az alvilágban.
Vajon kit ölt meg Csándy Katalin könyvtáros? Súlyos bnt kellett elkövetnie, mert mintha átok ülne rajta. Bármibe fog, az kudarcra van ítélve, bárkit szeret, azt elbb-utóbb elveszti. Talán azért bnhdik, mert kamaszkorában imádott féltestvére, Dániel kedvéért elárulta az apját? Vagy mert önz férje, Elek miatt cserben hagyta Nórát, fnökét a könyvtárban? Netán egy szégyenteljesnek megélt szerelmi viszony miatt sújt le rá az istenek haragja?
Pedig Katalin lelkiismeretes, jó szándékú, tisztességes. Ám hasztalan igyekszik, nem találja helyét a világban. Nem is találhatja, mert valójában a világtól elzárkózva él, csak önmagára és legszkebb környezetére figyel, beleveszve a mindennapok kicsinyes gondjaiba. Élete úgy folyik ki az ujjai közül, mint lyukas hordóból a víz. Csándy Katalin önmagát öli meg, apránként, nap mint nap, amikor kiengedi kezébl saját sorsa irányítását.
Szabó Magda lenygöz lélektani pontossággal és érzékletességgel megírt fejldésregénye figyelmeztetés mindazoknak, akik kényelmességbl, nemtördömségbl, gyengeségbl semmit sem tesznek önmagukért és a világért.

Az utóbbi idk legnagyobb élménye volt számomra újraolvasni Csándy Katalin történetét. Más szemmel látni, átértékelni az ifjúkori dühöt, amit a hsn tehetetlensége miatt éreztem évtizedekkel ezeltt. Megbocsátani neki. Felfedezni az érdektelenség és a közöny finom takarása mögött, hogy amiért érdemes ezen a világon létezni, az a szeretet. A szeretet, amit Szabó Magda finoman, óvatosan, olykor szégyellsen tár elénk.
PÉTERFY-NOVÁK ÉVA

A mitológiabeli Danaosz király leányai a nászéjszakájukon meggyilkolják férjüket, akikhez akaratuk ellenére kényszerítették hozzá ket. A Danaidáknak büntetésbl az idk végezetéig lyukas hordóba kell vizet merniük az alvilágban.
Vajon kit ölt meg Csándy Katalin könyvtáros? Súlyos bnt kellett elkövetnie, mert mintha átok ülne rajta. Bármibe fog, az kudarcra van ítélve, bárkit szeret, azt elbb-utóbb elveszti. Talán azért bnhdik, mert kamaszkorában imádott féltestvére, Dániel kedvéért elárulta az apját? Vagy mert önz férje, Elek miatt cserben hagyta Nórát, fnökét a könyvtárban? Netán egy szégyenteljesnek megélt szerelmi viszony miatt sújt le rá az istenek haragja?
Pedig Katalin lelkiismeretes, jó szándékú, tisztességes. Ám hasztalan igyekszik, nem találja helyét a világban. Nem is találhatja, mert valójában a világtól elzárkózva él, csak önmagára és legszkebb környezetére figyel, beleveszve a mindennapok kicsinyes gondjaiba. Élete úgy folyik ki az ujjai közül, mint lyukas hordóból a víz. Csándy Katalin önmagát öli meg, apránként, nap mint nap, amikor kiengedi kezébl saját sorsa irányítását.
Szabó Magda lenygöz lélektani pontossággal és érzékletességgel megírt fejldésregénye figyelmeztetés mindazoknak, akik kényelmességbl, nemtördömségbl, gyengeségbl semmit sem tesznek önmagukért és a világért.

Az utóbbi idk legnagyobb élménye volt számomra újraolvasni Csándy Katalin történetét. Más szemmel látni, átértékelni az ifjúkori dühöt, amit a hsn tehetetlensége miatt éreztem évtizedekkel ezeltt. Megbocsátani neki. Felfedezni az érdektelenség és a közöny finom takarása mögött, hogy amiért érdemes ezen a világon létezni, az a szeretet. A szeretet, amit Szabó Magda finoman, óvatosan, olykor szégyellsen tár elénk.
PÉTERFY-NOVÁK ÉVA

Dettagli