Múlt és jelen folyamatos párbeszéde ez a finoman sztt, lebilincsel történet, mely elevenen teremti újra egy zsidó család tapasztalatait a huszadik század Európájában." - Philippe Sands, a Kelet-nyugati utca és a Patkány út szerzje. Hitler hatalomra jutásának idején Sara Franciaországban élt, de ritkán beszélt errl az idszakról. Jóval a halála után unokája, Hadley Freeman egy cipsdobozra bukkant a szekrényben. Egy titokzatos idegennel készült fotót, egy, a Vöröskereszttl érkezett rejtélyes táviratot és egy szignózott Picasso-rajzot talált benne. Kutatásba kezdett, melynek során eljutott Picasso párizsi archívumától egy auvergne-i parasztház szobájáig, Long Islandbl Auschwitzig. Freeman úgy rakosgatja össze a családja múltját, akár egy kirakóst, hogy minél többet megtudjon nagyanyja és három testvére, Jacques, Henri és Alex életérl. Történetük - amely olykor tipikus, olykor megdöbbent - felvillantja a kelet-európai zsidóság egy újabb holokauszttapasztalatát Szeptember 24-én az rök kirángatták Alexet az Excelsior-beli cellájából - kékre-zöldre verve, kis híján megtörve -, és társaival együtt a vasútállomásra hajtották. Várt rájuk egy vonat. Alig látták, mert az érzékeiket eltompította az állomást betölt éktelen lárma: férfiak, nk, gyerekek és csecsemk ordítottak, sírtak, könyörögtek, miközben kíméletlen katonatisztek kiabáltak velük franciául és németül. A lárma szívszakasztó és rémületes volt, bele lehetett halni. De Alex rendíthetetlenül masírozott a vonat felé - emelt fvel, félelem nélkül, ahogy egy légióstól elvárható. Mellette az a cellatársa, akivel a leginkább összebarátkozott, egy hórihorgas francia, Jacques Schwob Héricourt; ugyanabba a kocsiba kerültek nyolcvan társukkal együtt. - Lesz esély, hogy megszökjünk? Nem bánhatnak velünk úgy, mint a birkákkal. Tennünk kell valamit - suttogta Alex Héricourt-nak. De fogalmuk sem volt, mit tehetnének." Krimi, családtörténet, a múlt század lebilincsel krónikája. Hadley Freeman egy cipsdoboznyi emléktárgyból rekonstruálja családja történetét, egy olyan családét, amelyet a vészkorszakban megpróbáltak eltörölni a föld színérl. Freeman pontosan látja azokat a szürke zónákat, amelyeket a háborús idkben az emberek elfoglalnak; és attól sem riad vissza, hogy rámutasson múlt és jelen gylölködésének rémiszt párhuzamaira. Bátor és csodálatos könyv." - Nathan Englander.