Hol a határ a két, idben és térben egymástól távoli kultúra között? Nem tudom. De talán-talán nem is fontos. Csak azt tudom, hogy szeretném, ha nem volna határ. Ha egybemosódna a kett. Ha az ottból itt, a régmúltból közelmúlt, a fennsíkos arizonai sivatagból - ott különben addig nem jártam - dimbes-dombos Mátrán túli táj, ha a hopi földmvesbl magyar paraszt lenne és viszont. Magából Oraibiból, ebbl a valóságos és jelképes faluból pedig Szajla, ahol születtem, és amely nélkül számomra Oraibi elképzelhetetlen. Szeretném pedig azért, mert úgy látom, hogy a különbözségek ellenére mind anyagi, mind szellemi tekintetben egységes a világ, és ez az egységesség bennünk ölt testet, bármely pontján élvezzük vagy szenvedjük is azt a megismételhetetlen, egyszeri és rövid földi valamit, aminek közönségesen és egyszeren élet a neve."
Ahol elhallgat a szó,
ott a némaság beszél,
ahol elhallgat a némaság,
ott a Teremt beszél."
Nyolcadik koan