A hullámzó Balaton

Parti Nagy Lajos nem bánik kesztys kézzel a magyar nyelvvel: mindent kihoz belle, ami kihozható. Szétszedi, majd összerakja a szavakat és kifejezéseket, abajgatja, csinosítja a nyelvet. Keze nyomán a legkopottabb szavak is megtelnek valami újfajta ízzel, s olybá lesznek, mint azok a nk, akik kivirágoznak, ha szeretik ket. És Parti Nagy szereti a szavakat, miképpen azok is t. Meghajolnak eltte, vagy vigyázzba vágják magukat, s olyan is akad, amelyik a nyakába csimpaszkodik. Így kínálkoznak fel az író számára, aki "novellamakettekbe" rendezi ket, de úgy, hogy ezek a makettek lecsupaszított szerkezetükkel is egy nagyon ismers, jóllehet kevéssé szerethet világot tárnak elénk. A roncsolt, tört, fiktív monológokban groteszk és szürreális, álomszer és szociografikus, bizarr és fantasztikus motívumok fonódnak egybe, meghökkent szókapcsolások, nyelvi bravúrok és szójátékok követik egymást. E grammatikai tér szerepli között találjuk többek között a nagy evészet sportbajnokát, a kukatúró öregasszonyt, a vízilénnyé átváltozó, rejtélyesen eltn munkásembert, és néhány, az új idkhöz kiválóan alkalmazkodó mesehst is. Parti Nagy Lajos: nyelvkirály. A hullámzó Balaton: a nyelvkirályság.

Dettagli