Babarczy Eszter novellái a nvé válás folyamatát, a nk szereplehetségeit és szerepkényszereit járják körül. A magány, a kiszolgáltatottság és sérülékenység hétköznapi vagy éppen szélsségesen fájdalmas epizódjaiban megannyi küzdelem zajlik a méltóságért, a szeretetért, önmagunk elfogadásáért és elfogadtatásáért. Egyfajta felnövekedéstörténet rajzolódik ki a kötetben, amelynek hsei, mintegy megalkotván az ismeretlen n" alakját, különféle élethelyzetekben kénytelenek szembesülni szkebb és tágabb környezetük elvárásaival. Az írások olykor szenvedélyes, máskor rezignált szinteséggel, érzékletes és érzéki nyelven szólnak a különböz életkorokban átélt lelki és testi szenvedésekrl, a korbácsoló szavakról", a családhoz, szülkhöz, gyermekekhez, férfiakhoz fzd kapcsolatok változó dinamikájáról.