A kortárs líra egyik legjelentsebb alkotója, Takács Zsuzsa az 1990-es évek vége óta a versek mellett rendszeresen ír prózát is. Friss kötete, A sóbálvány az Élet és Irodalom hasábjain 2016-ban megjelent tárcanovellákat gyjti egybe. Ezek a látszólag könnyed hangvétel írások távol- és közelmúltunkról, napjainkról és közeljövnkrl szólnak, hangvételük a humor és a groteszk határán mozog; az álom- és víziószerség talán a legszembetnbb vonásuk, s emellett egyfajta olvasónaplóként is felfoghatók. A címben is megidézett visszapillantás a könyv egyik fontos motívuma. A fhs, a szerz alteregójának is tekinthet Z. budapesti értelmiségi, aki - némiképp Gregor Samsára emlékeztet módon - ,,zaklatott álmából ébredve egy áprilisi hajnalon... rettenetes felfedezést" tesz. Ezután nekilát bolyongani álmaiban és ébrenlétében, e kett köztes-szövevényes terében, vagy inkább mi magunk bolyongunk szövegrl szövegre, lapról lapra Z. világában: hol nekividámodva, hol fanyar mosollyal - mindenesetre mindig van min eltöprengenünk, errl a szerz garantáltan gondoskodik.