...nem arról van szó, hogy sokat kell gondolkodni, hanem arról, hogy nagyon kell szeretni... - Avilai Nagy Szent Teréz Csányi Vilmos regénye játékos szeretettel állítja elénk a XVI. századi Spanyolország egyik legkarizmatikusabb alakjának példás életét. Egyfell hagyja szabadon beszélni Terézt, aki kora vallásháborúi és eretneküldözései miatt nem engedhette meg magának, hogy mveiben egyértelmen kifejthesse újító gondolatait és mélyen emberi kétségeit. Másfell a vallomást közreadó Könyv képében kommentálja is a szent megkapóan szinte monológját. Egy n élete, aki ha komolyan vette volna Szent Pál intelmét az asszonyok alacsonyabb rendségérl, sosem taníthatott vagy prédikálhatott volna, és Istent sem gondolhatta volna el a maga bájosan esend módján. Egy n élete, akinek lépten-nyomon akadályoztatott munkája végül az egyház újbóli felemelkedéséhez vezetett az ellenreformáció idején. Akit végül, négyszáz évvel késbb VI. Pál pápa els nként az egyháztanítók sorába emelt. Egy n, aki egyszerre volt törékeny hív, látnok, ügyes politikus és ellenállhatatlan gyönyörség. Érzékeny orrom van és utálom az izzadt test szagát, nem hiszem, hogy az Úr csak a bzl ájtatosokat szereti. Azonkívül valamennyire ápolom is a testem, mindig veszek kicsi fiola réti virág olajat, fleg rózsa van benne meg levendula, és abból esténként néhány cseppet magamra kenek. Azt gondolom, ha az ember igyekszik bels állapotát az Úr figyelmébe ajánlani és tle telheten minél tökéletesebbre igazítani, akkor nem ildomos azt pállott, visszataszító foglalatban tárni elé. Kis árváim pedig büdösek, mint a görény, mert nem mosdanak.