»Ne paráználkodj ! « - mondták megrendulve és síri hangon a nagyapák. »Paráználkodj!« - mondta Lawrence nem kevésbé síri hangon." Ez a kegyetlenul telibe találó jellemzés azonban, csak az egzotikumot kerget, keser Lawrence-et találja telibe, s elssorban is A tollas kígyó (The Plumed Serpent, 1926) íróját. Ez a regény egyfell egy civilizált, intellektuális angol holgy átalakulásának, osztonos sasszonnyá válásának fárasztóan viszolyogtató és vontatott rajza, másfell egy veszedelmes és misztikus világnézet harsány szócsove. Lawrence az indián istenek felélesztésével a civilizációnkban elnyomott férfiernek alapít vallást. Dobok puffogása, meztelen, festett, tolldíszes férfiak szakrális táncai kozben, és csakugyan síri hangot idéz himnuszok szavára reinkarnálja hseiben Mexikó sisteneit, Quetzalcoatlt, a tollas kígyót, Huitzilopochtlit, a bosszú istenét, s még az angol holgynek is kioszt egy s istennt: Malintzit. S mindezt annyi embermegváltó hévvel, az indiánok iránt akkora rokonszenvvel, a nyomor és kizsákmányolás olyan eleven gyloletével és az egyre-másra beiktatott himnuszokban olyan kolti ervel, hogy tanítói erlkodése kozben az olvasón váltakozva fut át a megrendulés, a bosszankodás és a nevetés. (Keser nevetés, mert az erkultuszt szolgáló sisten-feltámasztások ideológiájának torténelmi szerepét századunkban, Lawrence halála után, ugyancsak megtapasztalhattuk.) Hogy ebben a sex-istenítésben milyen része volt megtámadott egészségének, a misztikus átélés tobbre értékelésében az intellektuális kisebbrendségi tudatnak, az svallás feltámasztásában a német feleségnek - ne bolygassuk. Egy azonban biztos - s a Lawrence koruli mende-mondákkal kapcsolatban nem árt leszogezni -, hogy a faji felsbbrendség gondolata teljességgel idegen tle. St, a nyugati civilizációt éppen azon az alapon támadja és utasítja el, hogy benne és hatására, az elmaradottak, a "természetes egyszerségukbl" kiszakított népek megromlanak, tonkremennek, a kizsákmányolók rabszolgaszíjára fzdnek. A baj csak az, hogy minderre Lawrence freudista gyógyírt kever ki: a "természetes boldogságot" az smisztikum teruletén véli felfedezni. Általános érvény receptje, melyet a A tollas kígyóban tobbszor is megfogalmaz: minden nép térjen vissza a maga sisten-hitéhez (Lengyel Balázs).