május közepétl szk két hónap leforgása alatt a magyar csendrök, rendrök és hivatalnokok hatékony közremködésével több mint 430 ezer, zsidónak minsített magyar állampolgárt deportáltak. Túlnyomó többségüket Auschwitz-Birkenauba vitték és megölték. Vajon az események milyen láncolata vezetett ehhez a holokauszt történetében is példátlan méret és gyorsaságú akcióhoz? Hol határoztak a magyarországi végs megoldásról"? Berlinben vagy Budapesten? Kik, mikor és milyen körülmények között hoztak végs döntést a magyar zsidók deportálásáról? KÁDÁR GÁBOR és VÁGI ZOLTÁN az etnikai tisztogatásokat és népirtásokat, valamint a világháborús német és magyar döntéshozatali mechanizmust elemezve keres válaszokat a kérdésekre. Úgy vélik, hogy a tragédia hátterében két er, két szándék találkozása állt. Az egyik a német népirtási program volt, amelynek gyökerei Hitler és a nácik radikális antiszemitizmusában, fajhigiéniai és etnopolitikai elképzeléseiben lelhetk fel. A másik pedig az a mára szinte elfelejtett magyar történeti attitd, amely évszázadok óta az idegennek" tekintett népcsoportok beolvasztására, kiszorítására és elzésére törekedett, és amely rabul ejtette a hazai fajvédk és a politikai elit gondolkodását. A történészpáros szerint 1944-ben e két törekvést leginkább megszemélyesít szereplk, a német Adolf Eichmann és a magyar Endre László végzetes találkozása radikalizálta tovább azt a folyamatot, amely az európai zsidóüldözés egyik leggyilkosabb döntéséhez vezetett.
Torna in cima
Leggi un estratto
dai un voto
