A végtelen életrajza

Az esszé nem tri, hogy feladatát elírják. törekvései azt a gyermeki kedélyt tükrözik, amely habozás nélkül tzbe tud jönni olyan dolgoktól, melyeket mások megalkottak" írta Adorno az esszé mfajáról. Ez a szabadság, kritikus kíváncsiság, a világra való játékos és alázatos rácsodálkozás jellemzi a 20. század egyik legjelentsebb írójának esszéit is, melyekben feltárul a szerz novelláit és költészetét (is) megalapozó szellemi univerzum. Borges hedonista olvasó", aki számára a Paradicsom egy könyvtár, a világ metaforája a Könyv, az olvasás pedig soha véget nem ér, szenvedélyes kaland. Ezt az olvasót követhetjük most, amint az izlandi költészetrl, a célba nem ér Akhilleuszról, a kabbala rejtélyeirl, a Bibliáról, Chaplinrl, a krimirl vagy éppen a halhatatlanságról, saját vakságáról és az írás mhelytitkairól elmélkedik. A megmozgatott roppant tudásanyag ellenére hangja mindvégig személyes és közvetlen, hitelesen adva át, hogy a gondolkodás élvezet, gyönyör, szórakozás. Miközben hihetetlenül szerteágazó mveltségének mozaikjait összerakja, szétszedi és újra összeilleszti, példát mutat arra is, hogy a periféria hogyan viszonyulhat egyenrangú félként a nyugati hagyományhoz, és hogyan újíthatja meg szuverén módon. Végs kérdése azonban egyetemes: mi az ember helye és szerepe a Világ Könyvében? Olvasó, szerepl, netalán író? Magyar nyelven most elször egybegyjtve jelenik meg az 1932 és 1982 között megjelent hat esszékötet összes írása, a magyar Borges-recepció teljes bibliográfiájával kiegészítve.

Dettagli