A regény - talán Lewis legkiválóbb regénye - egyben az orvos-regény mfajának megteremtje, amiért szerzje 1926-bam Pulitzer-díjat kapott. Méltatására idézzük Legeza Ilona könyvismertetjét: "Az író ebben a regényében is a "babbittizmus" ellen emeli fel szavát. (Lewis Babbitt cím regényének címszereplje; neve fogalommá vált a korszak amerikai társadalmát jellemz embertípus, az amerikai nyárspolgár fogalmává.) Tehát itt is a babbittizmus ellen emeli fel szavát, de itt már pozitív eszményt szegez vele szembe, az emberi élet önzetlen szolgálatát hivatásának tekint, puritán gondolkodású orvosban. A remek jellemrajzokkal párosuló, perg, izgalmas cselekmény, pl. a pestis képeinek feszült, filmszer villódzása, mvészi szempontból is a legmaradandóbb mvévé teszik a regényt. Martin Arrowsmith az ipari civilizáció anyagias, kispolgári világából egy nyugat-indiai szigetre menekül, majd egy vermonti farm magányába, hogy ott a tudománynak szentelhesse életét. A puritán sök vallásosságával imádja az orvostudományt, és keresi a tudományos igazságot, de elbukik. Végssoron Arrowsmith orvos is felzárkózik azon amerikaiak hosszú sorába, akik Huckleberry Finn módjára az "indiánföldön" próbálnak szerencsét, mert megcsömörlöttek "Sally néni civilizációjától", azaz az amerikai életformától." A regényt Schöpflin Aladár fordította.