A tudomány máig legnagyobb megválaszolatlan kérdése, hogy az élettelen atomok és molekulák hogyan alakulnak át szeret, gylölköd, vágyakozó, retteg, gondolkodó él anyaggá. Amire bolygónk legegyszerbb mikrobája is képes, azt mi, emberek még mindig nem tudtuk megvalósítani: nem tudunk tisztán élettelen anyagok felhasználásával életet teremteni. Talán elkerülte a figyelmünket, hogy mi teszi elevenné az élket? Jim Al-Khalili és Joe McFadden az életnek nevezett rejtélyes kirakós játék hiányzó darabkái után kutat egy fiatal tudományág, a kvantumbiológia eredményeire támaszkodva. Vajon a költöz madarak honnan tudják, merre repüljenek? Hogyan érzékeljük a rózsa illatát? A génjeink miként tudnak magukról pontos másolatot készíteni? A szerzpáros szemléletes példákon keresztül bizonyítja: a kvantummechanika amellett, hogy a lehet leghétköznapibb jelenség, a hiányzó darabkát jelenti a kirakósban. A lebilincsel könyv hatását tudományos körök Richard Dawkins Az önz gén cím mvéhez mérik. Hullám-részecske kettsség, koherencia, kvantumösszefonódás, alagúthatás hangozzanak bár elsre idegenül, ezek nem csupán a laboratóriumokban dolgozó tudósok számára fontos kvantummechanikai fogalmak. Ráadásul éppen annyira valóságosak és hétköznapiak, mint nagymamánk almás sütije. Igazság szerint nagymamánk almás sütijét is e jelenségeknek köszönhetjük. Jim Al-Khalili, akadémikus, író és msorvezet. Elméleti fizikusként dolgozik a Surrey-i Egyetemen, ahol a tanítás mellett kvantummechanikai témájú kutatásokat végez. Több sikerkönyv szerzje, nevéhez számos televíziós és rádiós ismeretterjeszt-sorozat fzdik. Johnjoe McFadden a Surrey-i Egyetem molekulárisgenetika-professzora, emellett a molekuláris biológia és a tuberkulózis területén megjelent tankönyvek szerkesztje. Több mint egy évtizede specializálódott a tuberkulózis és az agyhártyagyulladás vizsgálatára utóbbi kapcsán az nevéhez fzdik az els sikeres molekuláris teszt kifejlesztése. A The Guardianben jelennek meg cikkei olyan témákban, mint a genetikailag módosított növények, pszichedelikus drogok és a kvantummechanika.