Az elsodort falu I. rész

Az elsodort falu utoljára 1944-ben kerult az olvasók elé, holott addig a korszak legnépszerbb regényei kozé tartozott, az általa hangoztatott eszmék átsztték az irodalmi és politikai életet, s nemzedékek neveli voltak. Szellemi hatása éppen e nemzedékek kozvetítésével egészen a máig ér, noha maga a regény kozel fél évszázada nincs jelen és voltak idk, nem is olyan régen, midn a tiltott konyvek listáján szerepelt. Kevesen ismerik, s tobbnyire csak a róla kialakult-kialakított fantomkép nyomán, amely természetesen késztetinek felfogása szerint ilyen vagy olyan értelemben eltorzította a valóságos regényvilágot és írói mondanivalót. Szabó Dezs mve a társadalmi tudat mitikus" ovezetébe kerult: rajongói és ellenségei vannak, minden mértéken felul dicsíteni és gyalázni szokás. Ám annak ellenére, hogy a két világháború kozotti évtizedekben tobb kiadásban és igen nagy példányszámban forgott kozkézen, manapság alig hozzáférhet. Ezért is szukséges, hogy ismét a kozonség elé kerulve kiszabaduljon tetszhalott állapotából, az olvasók szembesulhessenek vele, és így megkezddjék Szabó Dezs életmvének minél teljesebb szellemi birtokbavétele. A regény eszméje az els világháború éveiben, írója ungvári tanárkodása idején érleldott meg, kidolgozása akkor vett a legnagyobb lenduletet, midn Szabó Dezs 1917 nyarán a lcsi freáliskola tanári karába kerult. Mint évtizedekkel késbb Az elsodort falu torténetéhez cím írásában maga elmondja, a kéziratot 1918 augusztusában fejezte be, s kiadásával elszor Kner Izidornál próbálkozott, aki kevéssel korábban jelentette meg Napló és elbeszélések cím kotetét. A gyomai nyomdász azonban elutasította a regényben megnyilatkozó szemléletet, és ezért nem vállalkozott kiadására. Kozben kitort az szirózsás" forradalom és Szabó Dezs, aki mindenképpen azt akarta, hogy a regény még a forradalom zajlása idején a kozonség elé keruljon, elszor elfogadta Bangha Béla jezsuita szerzetesnek (a Keresztény Sajtókozpont vezetjének) a regény kiadására vonatkozó ajánlata, majd Osvát Ernnél és a Nyugatnál próbálkozott. Mindkét kiadó turelemre intette, igaz, egymással szogesen ellenkez megfontolásból: Bangha páter a forradalmi erk megtorlásától tartott, Osvát viszont a forradalom elleni támadásnak tekintette Szabó Dezs mvét. A regényt végul a Farkas László által irányított Táltos konyvkiadó jelentett meg 1919 nyarán, már a proletárdiktatúra napjaiban. Helyesen állapítja meg Gombos Gyula, hogy Az elsodort falu a legnagyobb esemény Szabó Dezs életében, mert e regényében találta meg végleges onmagát. A benne addig gazdátlanul robogó erk: hsi hajlam, tettvágy, igazmondó szenvedély végre megtalálták a maguk igazi ugyét, a magyar sorsot". Szabó Dezs mindig is legfbb munkájának tartotta Az elsodort falut, a magyar társadalom egészérl akart benne képet adni, hite szerint e mvével egészen új korszakot kezdett a magyar elbeszél irodalom torténetében, egyszersmind világirodalmi magaslatokra emelte nemzeti irodalmunkat. Egyszerre torekedett arra, hogy regénye alapos szociológiai analízis és a magyar társadalom további fejldését kijelol eszmék panorámája legyen. Valóban osszegz alkotás, amely számot vet a kiegyezés utáni korszak torténelmi tapasztalataival, kifejezi a háborúba taszított magyarság szenvedéseit, és elkészíti azt a magyar forradalmat", amelyre a háborús osszeomlást kovet forradalmi átalakulásban csalódva Szabó Dezs oly igen vágyakozott. Regényét nagyszabású szintézisnek szánta, abban az értelemben, ahogy errl a szintetikus regényalakzatról Az elsodort falu második kiadásának bevezetjében beszél. A regény, mint kifejti, egy életrészt ad az elfutó idbl" és ezt egyetemes szintézissé alakítja át".

Dettagli