Az rhajó

Barsi (Rodriguez) Ödön 1904-ben született Budapesten. Édesatyja az els világháborúban halt az orosz harctéren hsi halált. Fia elbb maga is katonának készült, de aztán merész fordulattal a mvészi pályára tért át: elvégezte a Színmvészeti Akadémiát, ehhez egészen fiatalon megszerezte a rendezi diplomát, s csakhamar ösztöndíjas tagja lett a Nemzeti Színháznak. Alig töltötte be harmincadik évét, egyszerre nyerte meg a Magyar Rádió jubiláris hangjáték-pályázatán az els és a második díjat. Ettl fogva a Rádió egyik legkedveltebb és legismertebb rendezje, akinek hangjátékait mindig páratlan érdekldéssel kíséri a rádiófelvevk néma, de együttérz és nagyigény közönsége.Közben pedig srn jelennek meg novellái, cikkei, bírálatai a különböz folyóiratokban, amíg egyszerre, mint a vérbeli spanyol románce" a kalandregény leghivatottabb képviselje toppan a magyar olvasóközönség elé. Már regényalakjai maguk is elárulják a Nagy Kaland megszállottját: Sándor Móric grófról, az ördöglovasról", azután Benyovszky Móric grófról, Madagaszkár királyá"-ról, majd Niccolo Paganinirl, az ördögtrillás"-ról, s végül Kempelen Farkas ördöngös sakkautomatájá"-ról ír kalandregényt.Ez a mfaj, amelynek nálunk valaha Jókai Mór volt az elhivatott képviselje, Barsi (Rodriguez) tolla alatt valóságos reneszánszát éli. Pompás magyar dikciójának aranykeretében buja fantáziájú cselekmények tolonganak.A szerz ebben a könyvében utópisztikus hangokat üt meg és éppen olyan lebilincsel meseszövéssel tárja az olvasó elé a Mars-bolygó titokzatos világát, mint amilyen mesteri tollal írta meg eddigi fordulatokban gazdag kalandregényeit.

Dettagli