Berlin, 1945 Az osszeomlás

A VÖRÖS HADSEREGNEK volt miért bosszúra készulnie, amikor katonái 1945 januárjában elérték a birodalom határait. A politikai tisztek a hátországban megállás nélkul sulykolták a Wehrmacht és az SS kegyetlenkedéseirl szóló híreket. Az eredmény onmagáért beszélt, a szovjet katonák tzzel-vassal irtották az ellenséget: harckocsival hajtottak a menekultekbl álló menetoszlopokba, tomegesen erszakolták meg a német nket, fosztogattak és pusztítottak.

A félrult Fuhrer bunkerében esztelen parancsokat osztogatott. Uralma végén, mintegy a végzetét beteljesít istenek alkonyaként, még látni akarta a birodalom fvárosának pusztulását. Mindekozben Sztálin osszes katonája életét kész volt kockára tenni azért, hogy még az amerikaiak megérkezése eltt elfoglalhassa Berlint. Az orosz levéltárakból napjainkban elkerult archív anyagokból most elszor derul ki egyértelmen, hogy a szovjet vezetnek kulonosen jó oka volt a sietségre.

A szovjet, német, amerikai, brit, francia és svéd archívumokból származó megdobbent bizonyítékokat felhasználva Antony Beevor rekonstruálja a Harmadik Birodalom végs bukását átélni kényszerult milliók mindennapjait.

A Berlin, 1945 Az osszeomlás egyszerre a buszkeség, az emberi butaság, a fanatizmus, a bosszú és a kegyetlenség rettenetes torténete, és a hihetetlen kitartás, az onfeláldozás és a minden retteneten felulkereked élni akarás emlékmve.

Dettagli