A szankciók kérdése a nemzetközi jogban Idegen államok perelhetsége és az ellenük vezethet végrehajtási cselekmények a svájci jogban [Eladás a német nemzeti szocializmusról] [Levélváltás az Unesco által indított fasizmuskutatás munkatervérl] [Fogalmazvány 1956. október 2729.] A politikai és alkotmányjogi kibontakozás útja [Nyilatkozat, 1956. november 4.] [Levél, expozé és tervezet] Kiegészítés Nyilatkozat [A pártok és a forradalmi szervezetek viszonyáról] [A munkástanácsok és a többpártrendszer] Emlékirat [Levél Londonba, Révai Andráshoz] Ha a zsinati mozgalom Észak-Írország kérdése egy lehetséges pártatlan politikai döntbírósági döntés fényében [Az 1956 utáni helyzetrl] A kapitalista liberalizmus és a szocializmuskommunizmus állítólagos kiegyenlíthetetlen ellentéte...írói - közírói - jelentkezéséig Bibó István pályafutása azokéhoz a 16-17. századi magyar prédikátorjelöltekéhez hasonlított, akik az iszonyú dúlások után a tájilag és szellemileg visszamocsaraso-dott országból Utrechtbe és Montpel-lier-be vergdtek ki igét tanulni. Akiket ott a mveltség mellett ezer lehetség is várt: könnyebb élet, sikeresebb szolgálat. S akik rendre visszatértek a maláriás falvakba, a sárkunyhók közt templomot építeni. Bibó István Genfben járta meg ezt a fels iskolát. Nagy mveltség család gyermekeként került oda - a Szegedi Egyetem fkönyvtárosának nagy tehetség fiaként -, hogy jogi tanulmányait tökéletesítse. Másban is tökéletesítette magát. Hséget és bátorságot tanult: klasszikus európaiságot. Abba az enciklopédis-ta filozófiába hatolt bele, amely az erkölcsi jó és rossz meghatározó jegyeit a gyakorlati tevékenységbl meríti. A hazájába visszatért Bibó István gyorsan megtalálta az utat mindazokhoz, akik hasonló ítélrendszerrel kerestek olyan végezni-valót az életben, amely hivatás is lehet. Bibó István édesapja etnográfus is volt, mint akkoriban ott Szegeden csaknem minden betért: tanár, pap, színész, régész, történész, fest, költ, orvos, fleg a fiatalok közt. Ez volt a jogász ifjú Bibó második nagyiskolája. így alakult ki az sajátos tudományága és hivatása. Jó nyitányként a politikatudomány egyetemi tanára lett. Ennek gyakorlati tartozékaként közölte els nagy tanulmányát már 1945 szén. A magyar demokrácia válságáról; méltán keltett iránta rögtön közfigyelmet és köztiszteletet. Ezt követte 1946-ban a kelet-európai kisállamok nyomorúságáról szóló. Ezzel egyidejleg készített tervezetet (már mint a Belügyminisztérium ftisztviselje) a magyar közigazgatási rendszer megújítására. A gondolat, hogy »városmegyék« lépjenek a hajdani várközpontokat idéz vármegyék helyébe, évtizedek múlva lett a helyesen decent-ralizálódó államok eszméje. Történelmi és alkotmánytani írásai szinte folytatólagos közleményei lettek a Válasznak és épít erej vitatárgyai annak a tragikus helyzetben is járható utat keres, nagyrészt paraszt- és munkásgyöker értelmiségnek, melytl méltán volt várható a szellemi élet, az írástudói erkölcs megújulása. Mindaddig, amíg el nem következett a folyóirat elnémítása, a népi kollégiumoknak és egyéb népmvelési vállalkozásoknak kultúránk fejldésére oly végzetes föloszlatása. Bibó Istvánnak ekkor már jó híre volt az ország határain túl is. Tudósi és közírói tekintélye vetekedett azokéval, akiknek egykor Genfben és másutt tanítványa volt. Tanulmányai halála napjáig messze földön figyelmet és teret kaptak. S még többet kaphattak volna, ha azt a tevékenységi területet választja. Választhatta volna késbb, s itt maradt... Illyés Gyula
Torna in cima
Leggi un estratto
dai un voto
