Brambilla hercegn

E.T.A. Hoffmann ezen meséjében a hsok bels fejldésével, valódi mvésszé válásával bizonyítja, hogy csakis a romantikus irónia révén johet létre igazi mvészet. Gigliónak a m kezdetén két téveszméje van: kiváló tragikus színésznek és Cornelio Chiapperi asszír hercegnek képzeli magát. Mindkét téveszme egy-egy szereppel tortén tokéletes azonosulás kovetkezménye. A konfliktus akkor éri el a tetpotját, amikor giglio onmagával kerul konfliktusba. A mben nemcsak tematikusan jelenik meg a színház, hanem a mávet uralja a párbeszédes forma. Hoffmann hseit elssorban beszéduk és cselekedeteik alapján jeleníti meg - írja elemzésében a mrl B. Gaál Márta. S ha ezen ma már archaikusnak tn szerkesztési módon túltesszuk magunkat, akkor ma is élvezheten felsejlik Hoffmann kiválósága: a beszédek életre kelnek, s mi remekul szórakozunk a ma már nehézkes forma ellenére.

Dettagli