Egy harmincas n útkeresése. Flortok és szerelmek. Mókás helyzetek, szívfájdalom és onirónia. Humor mogott felsejl szomorúság.
Franciskának rendkívul jó szeme van a részletekhez. A kotet rovid novelláiban néhány apróságnak tn mozzanattal embereket, jellemeket, helyzeteket rajzol meg nagyon élesen. Figurái szeretnivalók, helyzetei egyben viccesek, tárgyilagosak, olykor szomorkásak, melankolikusak. Írásai sokszor fényképszerek, mozaikosak. Ettl úgy érezni, megfogta, megállította egy kicsit az idt.
"Anyuval élek, busszal járok, macskám nincs. Elváltam, azóta nem vagyok alkalmas a társas egyuttlétre, néha még a saját családomat sem bírom magam korul elviselni. Gyerekem? Az nincs. Még arra sem voltam képes. A munkám? Igen, az elmegy. Végre megint azt csinálom, amit szeretek.
Osztom az észt.
Népszer vagyok.
Ismernek.
Elismernek.
Irigyelnek.
Stírolnek.
Kerulgetnek.
Hagyom.
Mire betoltom a harmincat, kis szerencsével az leszek, akivé mindig is szerettem volna válni.
Csak tudnám, mitl vagyok mégis ilyen rohadtul boldogtalan? "