Egy nemzeti rablóvezér

Krúdy Kálmán a szabadságharc alatt nyargonc" volt Görgey fvezér mellett, a szabadságharc után szökött katona, felkel, álmok hse, nemzeti rablóvezér, aki körülbelül egy évtizedre veszélyeztette" az Ipoly folyó környékének és a mostani cseh felvidéknek a rendjét. Néha csak egymagában kalandozgatott, máskor negyven-ötven tagú banda élén jelentette a nemzeti bosszúállást az elpecsovicsosodott világban. Nemigen volt Gyarmattól Eperjesig valamirevaló nemes úrfi, aki darab ideig meg ne próbálkozott volna a szolgálattal Krúdy Kálmán betyárbandájában. Igen, Kandúrról és az titokzatos társairól szól ez a regény. Az álnev nemes úrfiak, a reményvesztett öregek, a kiszolgált, hallgatag honvédek, a mindenütt lappangó üldözöttek, erdk, mezk, rejtekek széljárói, a felvidéki mondavilág mesealakjai a Kandúr társai, hogy minden álmot valósággá tegyenek, amely álmokról szüretkor, agarászaton, vadászaton, névnapon szokás csak beszélni; amikor feltnés nélkül összejöhetnek a jó barátok; amikor csak jelents tekintettel, de hallgatagon koccintják össze poharaikat, az égitájak valamelyike felé nézeldnek, hogy már ebbl a hosszú pillantásból is megértse a magáét a beavatott, szavakat mondanak, amelyet nem ért meg a cselédség vagy az idegen Titok, édes titok, bús sejtelem minden szüret, amelyen Kandúr elballag a hétszilvafák fell, és reményteljes kék szemével, bika komorságában, halállal való komaságával új híreket, friss reményeket, nagyot koppanó gondolatokat hoz a régiek helyébe. Itt a Kandúr! kiáltották még akkor is a jókedv felvidéki urak a szüretel asszonynépség megriasztására, amikor a pajkos Krúdyt" már javában agyonltték a vadkerti csárda mellett a csendbiztosok, mert elevenen nem tudták fogságba ejteni...

Dettagli