Ez a kirándulás, mely egy nyolc napos utazás (összesen 1200 mérföld) Connecticutból Alabamába, egy apró kis lábjegyzetnek tnhet F. Scott Fitzgerald élettörténetében, és mégis
Mind irodalmi, mind pedig személyes szempontból is sokat mondó lábjegyzet ez már csak azért is, mert sok mindent felfed az író egyéniségébl, és abból a módszerbl, mellyel életét ültette át a szépirodalomba. Hitt abban, hogy ez az útleírás fontos m; sokszor átírta, és nagy reményeket fzött hozzá. No, meg a pénz is kellett. Akkor történt ez az utazás, amikor talán a legboldogabb volt életében, mely élet meglehetsen mozgalmas, gyakran szomorú, és idnként tragikus volt. Ugyanakkor többek közt két gondtalan, pózoló és magabiztos ember útja is volt ez az utazás, talán," ahogy egy életrajzíró mondta, egy szabadnap a mézeshetek alatt." Scott és Zelda 1920 áprilisában kötött házasságot. Három hónappal késbb vágtak neki ennek az útnak. Mesébe ill házaspár volt Scott és Zelda, és nagyon népszer. Scottnak a felemelkedés idszaka volt ez az id: nemrég adták ki els regényét, mely sikeres lett; fiatal férje volt egy szép és eleven déli lánynak és mindössze huszonhárom éves. Zelda tizenkilenc.
1921 körül talán a legirigyeltebb pár voltunk Amerikában mondta Scott egy 1930. évi interjújában.
Én is azt hiszem Nagyon tudtuk tálalni magunkat tette hozzá Zelda.
Borzasztóan boldogok voltunk mondta még Scott.
Tíz évvel A Guruló Ócskavas hosszú útja (The Cruise of the Rolling Junk) útleírásban említett kalandok után, amikor egy svájci klinikán kezelték els idegösszeroppanása miatt, Zelda édes mélabúval idézi fel emlékezetében a régmúlt szép idk örömeit:
Vettünk egy Marmont Harvey Firestone-nal, és Virginia szellemjárta mocsarain, Georgia vörös anyagos dombjain, és Alabama édes rozsdás patakmedrein keresztül leutaztunk Délre. Egy repülgép szárnyán ittuk a whiskyt a holdfényben, falusi klubokban táncoltunk, majd hazamentünk. Volt egy rózsaszín ruhám lobogó szoknyával, és egy másik, ezüstös, mely nagyon színpadias volt