Kortársai úgy könyvelték el Francis Scott Fitzgeraldot, mint a húszas évek új nemzedékének képviseljét, a dzsesszkorszak elfutárát, névadóját és termékét semmi mást. Merben új típusok jelentkeztek már els írásaiban is: a fels középosztály elkényeztetett fiai és lányai, a koraérett, fanyar, cinikus csajok (a flapperek) és egyetemi arany ifjak. Meglehetsen meglepdött, amikor kissé wertheri világfájdalmú, de modern impresszionista stílusú és felépítés regényébl az olvasók a flappert emelték ki, pedig egy érzékeny lelk, tehetséges fiú jellemnevel iskoláját, botlásait és önmagáratalálását kívánta bemutatni. De a sikerbl azonnal megértette, hogy öntudatlanul a korszak pulzusára tapintott, s most már átvette New York szívdobbanásának ütemét. A nagy példányszámú Saturday Evening Post számára gyártja a flapper történeteket egyre emelked tiszteletdíjért. A Kalóz a szigeten (Offshore Pirate), Bernice bubifrizurája (Bernice Bobs Her Hair), A népszer lány (The Popular Girl) legemlékezetesebb siker elbeszélései. Novellásköteteinek a címével is az igényekhez alkalmazkodik: Flapperek és filozófusok (magyarul: Hölgyek és csajok). Mesék a dzsesszkorszakból (Tales of the Jazz Age) i ki tudott volna ellenállni ilyen csábító címeknek? Tkésíti" a flappert, és majdnem élete végéig, a dzsesszkorszak bukása után is visszatér témái: A Szerelemhajó (Love Boat), A vonzer (Magnetism), Jacob létrája (Jacob's Ladder), Bácsi, a maga korában (At your Age), Josephine múltja (A Woman With a Past).