Azt szokás mondani, hogy csak kétféle n van a világon az egyik, aki csak vesz, a másik meg, aki csak ad könnyen ki lehet találni, hogy Josie melyik kategóriához tartozott. És bár hazája a gylölet sivataga volt, Tib már nem érezte úgy, hogy csak egy elveszett lélek, mely bolyong, de a helyét nem találja benne.
Az est megrázó eseménye melyet akkor még csak halványan lehetett felfogni tengernyi változást hozott. Az ország legersebb embere ers vállára vett minden terhet, és lökést adott a változásnak még halálával is.
Doktor Pilgrim is rádöbbent valami ilyesmire, mert a bekövetkezett csendben egy szót sem szólt; akkor sem tiltakozott, amikor Josie egy másik kérdésben is döntött helyette:
Tib, kedvesem, nem tudom, hová mégy nem tudom, hová megyünk, de a bátyám és én nagyon boldogok lennénk, ha ma itt maradnál éjszakára ebben a házban.